Aki már járt Prágában, bizonyára nem felejtette el megtekinteni Prága gyönyörű kőhídját, a Károly-hidat, s itt valószínűleg mindenkinek feltűnt Nepomuki Szent János szobra, már csak azért is, mert ennél a szobornál általában sorban állnak a turisták, hogy megérinthessék a szobornak azt a kis domborművét, mely Nepomukinak a hídról való vízbedobását ábrázolja, ugyanis - állítólag - aki ezt megérinti, teljesül egy kívánsága.
Semmilyen más csehországi szent ábrázolásával vagy szobrával nem találkozhatunk olyan gyakran itthon vagy akár külföldön, mint Nepomuki Szent Jánoséval. Rengeteg templom és kápolna viseli a nevét, láthatjuk őt tereken, utak mentén vagy hidakon. Hidakon azért, mivel halálát az okozta, hogy agyonkínzott testét a Károly-hídról a vízbe dobták, ezért is lett ő a hidak védőszentje.
Nepomuki 1345-ben született egy cisztercita kolostor alattvalói - pod Zelenou horou Pomuku nevű - városkájában, melyet ma nevéről "Nepomuk"-nak neveznek, és nagyrészt ebben a kolostorban nevelkedett. 1387-ben egyházjogi doktorátust szerzett a páduai egyetemen, majd pár évvel később Jan z Jenštejna érsek őt választotta maga mellé érseki helynöknek. Ez az érsek már régóta ellenséges viszonyban volt a királlyal, IV.Vencellel, ami többek között az új kladrubi apát személyének megválasztásában éleződött ki, mivel az érsek nem a királynak tetsző személyt nevezte ki. Emiatt a király nagyon feldühödött és személyesen részt vett az érsekkel szimpatizálók megkínzásánál, amit Nepomuki János nem élt túl. Az érsek a Szent Vitus-székesegyházban temettette el hűséges helynökét.
A legenda szerint azonban Nepomukit a király azért kínoztatta halálra, mivel nem akarta elárulni a bajor Zsófia királynő gyónási titkát. S mint a legtöbb legendának, ennek is van igazságalapja, mivel a király szerette volna érvénytelenné nyilvánítani meglévő házasságát, hogy diplomáciai okokból kifolyólag feleségül vehesse az aragón király lányát. Ehhez azonban kánoni per szükséges, melynek során mindkét fél meghallgattatik. S mivel Nepomuki János szakembere volt az egyházi jognak, a királynő hozzá fordult tanácsért, s hogy biztosítva legyen az érseki helynök titoktartása gyóntatószékben került erre sor. Ezért az újkori történészek egyáltalán nem zárják ki azt, hogy Nepomuki János a gyónási titok megőrzőjeként halt vértanúhalált. Sírjánál az évszázadok során több csoda is történt. A cseh egyházi körök kezdettől fogva törekedtek arra, hogy a pápa szentté avassa Nepomukit. 1719-ben felnyitották a sírját, s mikor a koponyáját emelték ki a sírból, kiesett onnan egy nagykanálnyi, élő sejtekkel teli "anyag", amit a jelenlévő szakorvosok Nepomuki nyelveként azonosítottak, s melynek épen maradását ésszerű okokkal nem lehet megmagyarázni. De ez még nem volt elég a szentté avatásához; viszont XI. Ince pápa boldoggá avatta Nepomuki Jánost. Később, 1725-ben újra meg akarták vizsgálni Nepomuki ún. nyelvét, s mikor kiemelték azt az ereklyetartóból, megduzzadt és megpirosodott, s ez a tény újabb csodaként lett elkönyvelve. ĺgy már semmi sem állt útjában Nepomuki szentté avatásának, melyre hatalmas ünnepségek kíséretében 1729.március 29-én került sor XIII. Benedikt pápa által. Az 1972-ben végrehajtott újabb kutatások során megállapították, hogy az a bizonyos élő anyag mégsem Nepomuki nyelve, hanem agyának egy szövete. De ez természetesen mit sem változtat a szent népszerűségén. Nepomuki Szent Jánost könnyen felismerhetjük a feje körül látható öt csillagról, s kezében lévő keresztről. Néhol úgy ábrázolják, hogy az ujját a szája elé tartja, mint a gyónási titok hajthatatlan megőrzője. A "nepomuk" szót egy kis túlzással magyarra úgy is lefordíthatjuk, hogy "meg sem mukkan".
Egyszer kb. 13 év körüli magyarországi gyerekeket vezettem itt Prágában, akik "Megsemnyikkanok Jánosnak" nevezték el Nepomukit...